Super Mario Bros. 2

Mi maradt meg az eredeti játékmenetből ebben a verzióban?

Az alapvető szerkezet hű marad az alapanyaghoz, amely maga a japán Yume Kōjō: Doki Doki Panic adaptációja volt. A játékosok különálló világokon navigálnak, oldalsó görgetésű pályákon haladva, ahol az interakció elsődleges módja az, hogy tárgyakat – például zöldségeket – húznak ki a földből, és dobják az ellenségekre azok legyőzéséhez, ahelyett, hogy rájuk ugrálnának. Ez a felvétel és dobás mechanika a játékélmény központi eleme.

A játék négy különböző játszható karaktert kínál, amelyek mindegyike egyedi képességekkel rendelkezik, amelyek befolyásolják a mozgást és a rejtvényfejtést. A karakterek képességei közötti különbségek a repertoárral való kísérletezésre ösztönöznek.

A vizuális és hangzásbeli átalakítás a 16-bites korszakra

Az 1993-as kiadás legszembetűnőbb változása a teljes körű grafikus modernizáció. A sprite-ok, a háttérképek és az általános színpaletta teljes mértékben újra lett rajzolva, hogy kihasználják a Super Nintendo képességeit. Ez sokkal gazdagabb, részletesebb vizuális megjelenést eredményez az eredeti, 8-bites játékhoz képest.

A vizuális fejlesztést egy teljesen újra hangszerelt filmzene és frissített hangeffektek egészítik ki. A zene és a hangjelzések az SNES hangchipjével renderelődnek, teltebb, összetettebb hangzást biztosítva a kalandhoz.

Megőrzés kontra modernizáció

Ez a kiadás a hűség magas fokáról tanúskodik az eredeti pályatervezés és a magmechanikák iránt. Bár a prezentáció teljesen új, a szintek tényleges elrendezése, az ellenségek elhelyezése és a karakterek mozgáskészletei megmaradtak az alapjátékból. Nincsenek új pályák, és a bevezetett nehézségi görbe vagy haladási útvonal jelentős módosítása sem történt.

Milyen új funkciók vagy letölthető tartalom található benne?

Ez a konkrét összeállítás nem tartalmaz letölthető tartalmat (DLC) vagy kiegészítőt. Ez egy teljes, önállóan értelmezhető remaster az eredeti játékélményről.